A kardiovaszkuláris betegségek ma is a leggyakoribb haláloknak számítanak világszerte, ám a veszélyességük egyik legfontosabb oka az, hogy sok esetben évekig tünetmentesen fejlődnek. Az orvosi szakirodalom „silent cardiovascular disease”-nek nevezi azt az állapotot, amikor a páciens panaszmentes, de már kimutathatók korai eltérések a keringési rendszerben.
Az érelmeszesedés lassan, több fázisban kialakuló, gyulladásos alapú folyamat:
Endothelfunkció romlása: a vérerek belső felszíne kevésbé reagál megfelelően a tágító ingerre.
Lipidlerakódás: az LDL-koleszterin részecskék beépülnek az érfalba.
Gyulladásos reakció: makrofágok jelennek meg, ún. „habos sejtekké” alakulva.
Plakk képződése: az érfal megvastagodik, rugalmatlanná válik.
Ér szűkülete vagy plakkrepedés: ez már akut eseményekhez vezethet.
E folyamat kezdeti fázisai teljesen tünetmentesek lehetnek.
genetikai hajlam
hosszú ideje fennálló, de nem diagnosztizált hipertónia
zsigeri típusú elhízás
mozgásszegény életmód
emelkedett CRP-szint (magasabb gyulladásos aktivitás)
Több vizsgálat igazolja, hogy a tünetmentes érelmeszesedés már a harmincas években is kimutatható lehet ultrahangos vagy laboratóriumi eljárásokkal.
A modern kardiológiai vizsgálatokkal a kezdeti eltérések is felismerhetők:
nyugalmi és terheléses EKG
szívultrahang
nyaki ér ultrahang (carotis intima-media vastagság mérése)
laborvizsgálatok
szükség esetén CT-alapú kalciumscore vizsgálat
A korai felismerés bizonyítottan képes csökkenteni a későbbi szívroham vagy stroke kockázatát.
